református egyházi könyvtárak: A →Magyarországi Református Egyház közgyűjteményeinek - kvtár, levtár, múz. - létrejöttében fontos szerepe volt a 16. sz. 1. felében alapított főisk-knak. A debreceni, pápai, sárospataki Kollégium a korábbi szerz. és városi isk-ból fejlődött magasabb fokú tanítási intézménnyé. Egy 16-17. sz. falusi isk-nak aligha lehetett kvtára, de az említett Koll-okban a kvtár a felsőokt. nélkülözhetetlen eszköze volt. A →sola fide reformátori elv mellé hamarosan csatlakozott a →sola Scriptura, vagyis a Biblia és a bibliamagyarázatokkal, a hitvallásokkal kapcsolatos kv-ek gyűjtése, kiegészítve az egyházatyák, az ó- és az újkori filozófusok, természettudósok, külf. és m. reformátorok műveivel. - Jóllehet a Koll-ok alapításának pontos évét nem tudjuk, Pápa, Sárospatak 1531-es, Debrecen 1538-as évszáma csak föltételezés, a szakirod. a kvtárak létesítésének idejét azonosítja a főisk-ban megkezdett okt-sal. A 16. sz. 1. felében a török hódoltsági ter-en kívül eső vidékeken sorra megalapították a nyomdákat, amelyeknek a termékei a hazai kv-keresk. ill. a vásározó kv-kötők révén terjedtek el Mo-on. A külf. szerzők művei terjesztésében a Ny-i prot. egy-eket fölkereső és onnan hazatérő diákok játszottak fontos szerepet. A peregrináció lelki-szellemi haszna nemcsak az volt, hogy a diák No., Svájc, Holl., Anglia egy-ein gyarapította a tudását, hanem az is, hogy kv-eket hozott magával, amelyek valamilyen módon a Koll-ok kvtárába kerültek. Ugyanez mondható a magánkvtárak sorsáról is, mert ezeknek az anyaga vásárlás v. ajándékozás révén a Koll-ok birtokába jutott. - 2005: hazánkban 5 ref. egyh. kvtár működik: →Debreceni Kollégiumi Nagykönyvtár, →Sárospataki Kollégiumi Nagykönyvtár, →Pápai Kollégiumi Nagykönyvtár, →Ráday Kollégium Könyvtára, →Református Egyházközség Könyvtára, Kecskemét. T.B.